OOPS. Your Flash player is missing or outdated.Click here to update your player so you can see this content.
Felhívás PDF Print E-mail

 

Közlemény - Gyermekvédelmi Intézmények térítési díjairól (2016. július 1-től)

 


 

Tájékoztatás: GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. tájékoztatása a számlázással kapcsolatosan

 


 

Tájékoztatás105 (hulladék gazdálkodásról)

 


 

Határozat: A 300650-508 számú vadászterület határának megállapítása (PDF)

 


 

Tájékoztatás a hulladékudvarokban gyűjthető építési-bontási hulladékokról

 


 

 


 

Tájékoztatás Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat vizsgálatáról vis maior eljárásokban

 


Tájékoztatás az intézményi térítési díjakról (2016.04.01-től)

 


Tájékoztatás a szabadtéri égetésre vonatkozó rendelkezésekről (Adobe Acrobat PDF)

Kérelem - külterületi irányított égetés engedélyezéséhez (Adobe Acrobat PDF)

 


Nagygyimót Község Polgármesterétől

8551 Nagygyimót, Rákóczi u. 2.

 

M E G H Í V Ó

Az Ötv. 12. §-a értelmében

Nagygyimót község Önkormányzati Képviselő-testületének

 nyilvános ülését 2013. szeptember 26-án 18 óra 30 percre a

Hivatal termébe

összehívom, melyre tisztelettel meghívom!

NAPIREND:

1./ Nagygyimót Község Önkormányzatának 2013. I. félévi költségvetési tájékoztatója

Előterjesztő: Szaller Zsolt polgármester

2./ Leader pályázatok „Vidéki Örökség” (Helyi Kincsek Tára) „Falumegújítás” (Hagyományok Háza) kivitelezési munkálataira érkezett árajánlatok kiértékelése, kivitelező kiválasztása

Előterjesztő: Szaller Zsolt polgármester

3./ Vegyes ügyek

  1. Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Alapító Okiratának módosítása
  2. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszeri támogatásról döntés
  3. Betelepülő vállalkozások részére Építményadó kedvezmény
  4. Európai Uniós élelmiszersegélyről tájékoztatás
  5.  Pusztagyimóti bekötő út bírósági végzésről tájékoztatás
  6. Október 23.-i megemlékezés megtartásáról döntés
  7. Idősek napja időpont meghatározása

Kérem képviselő társaimat, hogy az ülésen megjelenni szíveskedjenek!

Nagygyimót, 2013. szeptember 20.

                                                                                  Szaller Zsolt Polgármester

FELHÍVÁS!

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 20. MELLÉKLET 2. táblázata alapján:

A szalma és szálas takarmány tárolási egységének távolsága  éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől minimum 15 méter, a szomszédos telek egyéb építményétől  minimum 8 méter, saját tulajdonú egyéb építménytől  minimum 4 méter abban az esetben, amennyiben csak 3 méternél nem magasabb és 45 m-nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, vagy szálas takarmányt. Ennél nagyobb tárolási egység esetén (amely maximum 10x30x8 méter lehet!)  a minimális elhelyezési távolságnak 20-30-40 méternek kell lennie az adott építmény tűzállósági fokozatától függően (egy átlagos tégla-falazatú és cserép-héjalású családi lakóház tűzállósági fokozata III-as, itt a minimális távolság 30 méter).

Tisztelettel:
Csillag István tű. alez.
kirendeltségvezető
Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltség

 


Tűzvédelem az aratás idején is


A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

 

 

A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai

 

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

 

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

 

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat.

 

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

 

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

Az aratással összefüggő alapvető tűzvédelmi szempontok

 

Kalászos termény betakarításának helyszínén a tűzvédelmet alapvetően meghatározza:

-          a tűzoltó készülékek megfelelősége,

-          a mezőgazdasági erő- és munkagépek és egyéb járművek tűzvédelmi felülvizsgálatának elvégzése (jegyzőkönyv, gépszemle),

-          az erő- és munkagép kipufogó-vezeték, szikratörő műszaki állapota, tisztántartása,

-          a tartalék üzem- és kenőanyagok elhelyezése,

-          a munkaszünet idejére vonatkozó gépelhelyezési előírások betartása,

-          a dohányzásra kijelölt hely megfelelősége,

-          a learatott kalászos termény OTSZ szerinti elhelyezése,

-          az OTSZ által előírt területen a védőszántás kialakítása,

-          a mezőn összerakott kazal tárolási kialakítása,

-          a növényi hulladék OTSZ szerinti égetése.

 

Kalászos termény betakarításkor a telephely tűzvédelmét alapvetően meghatározza:

-          a megfelelő tűzvédelmi szabályzat,

-          az OTSZ szerinti tűzveszélyességi osztályba sorolás,

-          a munkavállalók tűzvédelmi oktatása és annak nyilvántartása,

-          a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök nyilvántartása (jegyzék, kimutatás) és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalók foglalkoztatása,

-          a villamos- és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata és annak igazolása (jegyzőkönyv, minősítő irat),

-          a terményszárítás szabályainak betartása.

 

 

 

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

 

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

 

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

 

A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.

 

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

237. Aratás

602. § (1) A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.

(2) A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

(3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.

(4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

238. Szérű, rostnövénytároló, kazal

603. § (1) A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

a) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 méter,

b) „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 méter,

c) vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,

d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter,

e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter

tűztávolságot kell tartani.

(2) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

(3) A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni.

(4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.

(5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

(6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

604. § (1) A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani.

(2) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter távolságra, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.

605. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg.

(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

(3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlak egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra helyezhetők el.

239. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

606. § (1) Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés - amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.

(2) A tervezett - az (1) bekezdés szerinti tarló-, nád-, gyep- - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.

(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.

(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében

a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

b) tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

(7) Az (1) bekezdés szerinti égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

240. A mezőgazdasági erő- és munkagépek

607. § (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.

(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

(5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

(6) Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

(7) Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

608. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

241. A terményszárítás szabályai

609. § (1) Szellőztetéssel történő szárítás esetén

a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent,

b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét és a 20. melléklet 2. táblázatának előírásait kell figyelembe venni,

c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és - előírt rétegvastagságig és magasságig - kazalozni,

d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új réteg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rakható fel,

e) a kazlat beázástól védeni kell,

f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kel,

g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.

 

(2) Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.


 

FELHÍVÁS

A Magyar Államkincstár ügyfeleinek jobb tájékozódása érdekében célszerűnek tartja, hogy feltűntessük az Államkincstár honlapcímére történő hivatkozást!

www.allamkincstar.gov.hu

 


 

Tisztelt Nagygyimóti lakosok!

 

Az elmúlt időszakban a jogszabályi változások miatt jelentősen megnőtt az önkormányzati hivatal adminisztrációs terhe.  A jogszabályi kötelezettségeinknek való meg felelés  és a lakosság magasabb színvonalon történő ügyintézésének érdekében szükségessé vált az ügyfélfogadási idő bevezetése.  2012.február 27-től az alábbi ügyfélfogadási időpontokban állunk rendelkezésükre:

 

Hétfő:       ügyfélfogadás szünetel

 

Kedd:        8-12-ig és 13-15.30-ig

 

Szerda:     ügyfélfogadás szünetel

 

Csütörtök: 8-12-ig és 13-15.30-ig

 

Péntek:      8-13-ig

 

Együttműködésüket és megértésüket előre is köszönjük!

 

 

Nagygyimót 2012. február 24.

 

                                                   

 

                                                         Tisztelettel: Szaller Zsolt

 

                                                                            polgármester

 


 

  Nagygyimót község Polgármestere
8551 Nagygyimót, Rákóczi u. 2.
Tel/fax: 89/ 318 902

                            Tárgy: Külterületi utak rendbetétele

Tisztelt Földtulajdonos, Gazdálkodó!

Nagygyimót Község Polgármestereként az alábbi kéréssel fordulok Önhöz.  A község külterületi földútjai az Önkormányzat tulajdonát képezik. A külterületi utak funkciója szinte teljes egészében az erdő-földtulajdonosok és mezőgazdasági földhasználók érdekeit szolgálja. Az utak révén tudják megközelíteni a földjeiket, amelyeken gazdálkodnak. Sokuknak a földjük jelenti a megélhetést az abból származó bevételeikből tarják el önmagukat és családjukat.  Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy mára már szinte használhatatlanokká váltak az utak. Olyan mértékben romlott az állaguk, hogy a tulajdonukban és használatukban levő több millió forint értéket képviselő erőgépekben is károkat okozhatnak a hatalmas gödrök, benyúló faágak, stb. Ráadásul az utak mentén elhelyezkedő árkok sem töltik be a földekről való vízelvezetési funkciójukat.  Képviselő testületünk célul tűzte ki az utak helyreállítását. Szeretnénk kiméretni az utakat, majd a felületüket elmunkálni, széleit fával telepíteni.  Sajnos azonban állami támogatás hiányában és a költségvetésünk szűkössége nem teszi lehetővé, hogy ezen feladatokat egyedül végezzük el. Kérjük, legyen Ön is a partnerünk  és legyen részese az alábbi egyedül álló kezdeményezésnek: Önkormányzatunk a Veszprém Megyei Kormányhivatallal történt előzetes egyeztetés alapján vállalná, hogy létrehozna a földtulajdonosokkal, földhasználókkal egy önkéntes társulást. Fontos, hogy a kétharmados többség csatlakozzon a társuláshoz,  mert a kétharmados többség akarata érvényesíthető az esetleges egy harmados, nem támogató személyekkel szemben is. Ez alapján valósulna meg a kölcsönös teherviselés elve. A társulás tagjai a tulajdonukat képező erdő és földterületek után évi 700-Ft/ha (javasolt) díjat fizetnének az önkormányzat által elkülönített számlára. Az így befolyt összeg fedezetet nyújthatna például a hamarosan megjelenő mezőgazdasági utak és árkok rendbetételét szolgáló pályázatok önrészéhez eszközök (gréder, tárcsa,  stb) beszerzésére. Amennyiben sikerülne közösen pályáznunk és nyernünk, úgy jelentős fejlesztéseket tudnánk végrehajtani. Amennyiben nem lesz lehetőség pályázni, úgy a befolyt összegekből a társulásban  közösen felállított vezetőség döntése alapján elvégeznénk a legszükségesebb felújítási és karbantartási, vízelvezetési munkálatokat.  Engedjék meg, hogy itt fejezem ki köszönetemet Csizmadia Balázsnak, Flider Tibornak, Érsek Imrének, Szalai Imrének, akik már eddig is együttműködtek és ellenszolgáltatás nélkül részt vettek a halaszthatatlan munkálatok elvégzésében! Továbbá Tóth Ernőnek, mint a  Földtulajdonosi Közösség Elnökének,  aki 150.000-Ft hozzájárulást utalt át alapítási összegnek.
Amennyiben egyetért kezdeményezésünkkel és részt kíván venni a társulásban, kérem írásban szíveskedjék szándékát jelezni a 8551 Nagygyimót Önkormányzat Rákóczi F. u. 2.,  illetve a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it   elektronikus levelezési címre.  További felvilágosítást is a megadott címeken illetve a 06 89 318-902 telefonszámon kérhet. Remélem mielőbb személyesen is találkozhatunk az alakuló ülésünk alkalmával.

Köszönöm, hogy időt szánt levelem olvasására!

Nagygyimót 2011. november 23.                            

Tisztelettel:

Szaller Zsolt
polgármester
 


FELHÍVÁS!

 

 

A levegő tisztaságának védelméről

9. §.

A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa a káros légszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat.


10. §.

(1)   A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység tilos.

(2)   A levegő védelmével kapcsolatosan a mindenkori hatályos jogszabályi előírásokat kell betartani.

11. §.

Avar és kerti hulladék égetésének szabályai

(1)   Az avar és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban hasznosításával kell gondoskodni, amennyiben ez nem lehetséges, elszállításáról gondoskodni kell.

(2)   Avar és kerti hulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha kezelése a (1) bekezdésben foglalt módon nem lehetséges.

(3)   Kerti hulladékot csak kialakított tűzrakó helyen lehet égetni, ahol az égetés környezeti kárt nem okoz, emberi egészséget nem veszélyeztet.

(4)   Kerti hulladékot közterületen égetni tilos!

(5)   Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari és veszélyes hulladékot.

(6)   Az égetés szélcsendes időben, nagykorú személy felügyelete mellett történhet 17,00 – 20,00 óra közötti időszakban a hét minden napján, vasárnapot kivéve.

12. §.

A hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.


13. §.

E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

 

.

 

 

Oklevél

Szavazás

Mi a véleménye a községünk közbisztonságáról?
 


 

                                                                                                                             

Info

 Informatikai Partnerünk és a
honlapot szerkesztette az

Honlapunknak eddig
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa1

látogatója volt.